Lakatos Levente: Szigor I. - A tiltás gyönyöre (könyvkritika #1)

Lakatos Levi, azontúl, hogy több regényt is piacra dobott már, Youtube-on is aktív. Bár alapjában véve ő ettől még továbbra is inkább író, én videóin keresztül ismertem meg elsőnek, és nagyon meg is kedveltem. Így bár toltam, és toltam, eljött a pillanat, hogy a kezembe fogtam ezt a 3500 forintos kötetet…

És csalódnom kellett. Pedig annyira, de annyira szerettem volna kedvelni a történetet.

Liza apja politikus, és immár vőlegénye is az. A sráccal, Sándorral viszont csak álcakapcsolatot tudhatnak maguknak, meg talán barátságot, ugyanis Sándor, a leendő miniszterelnök, nem a Lizának megfelelő csapatban játszik (= meleg), ami pedig nem túl jó pont a konzervatív párt egyik főbb alakjaként. Lizát maga az apja dobja a mélyvízbe, és kényszeríti házasságra, ugyanis a drogos múltja miatt, egészen durva dolgokba keveredett, amit nem olyan egyszerű eltussolni. 

Liza és Igor, tehát Szigor egy szórakozóhelyen találkoznak, amikor is Liza egyik barátnőjének a leánybúcsúja van. A lány Igorról, és barátairól, akik mind öltönyben feszítettek, véletlenül azt hiszi ők a chippendale fiúk, és telefonjával videózni kezdi őket. Szigornak ez nyilván nem tetszik, és kikapja a lány telefonját a kezéből.

Így kezdődik a sztori, ami jó sok politikával, drámával és erotikával folytatódik. Jónak tűnik, nem igaz? Hát igen, szerintem is. Egy szimpatikus író, izgalmasnak tűnő cselekménnyel. A probléma viszont az írásmóddal, és maga az egész könyv kifejtésével volt leginkább. Kezdve azzal, hogy az erotikus részek sokszor már Szürke ötven árnyalata stílusba csaptak át (ez kinek pozitív, kinek nem, de nekem inkább a negatívba esett), folytatva, hogy a drámai vonal, inkább volt szappanopera szerű, sablonos, és abszurd, mint izgalmas, és lebilincselő, a politika meg, aki nincsen 110%-ig a témában, annak egyszerűen csak unalmas.

Könnyű lenne azt mondanom, hogy egyszerűen nem az én stílusom ez a könyv, és azzal meg is van magyarázva, hogy miért nem nyerte el a tetszésemet egy olyan regény, amit molyon 90% felett értékeltek, és annyian imádták. De azt hiszem ez nem minden, mert bár lehet nem nekem megfelelő a politika (itt jelezném, hogy még ez se igaz, mert érdekel), az erotikus könyvek stb., de még akkor sem lehet szemet hunyni afelett, hogy közel az összes fordulat sablonos, és a szereplők családi háttere, múltja, már több, mint túlzás.

A karakterek éppen ezért, egyáltalán nem tartoznak a hiteles kategóriába. És még csak olyan sem volt közöttük, akire azt mondanám, hogy na igen, ő már valami, és kedvencem lehet.

Összességében, nem tagadom, hogy velem is lehet baj, de azt nem vagyok képes felfogni, hogy lehet ezt 5/5-re értékelni. Hát, tőlem közel sem ilyen pontot kapna… Arról nem is beszélve, hogy 3500 forintért (ami valljuk, drága egy puhakötéses regényért), olyan szinten nem éri meg, tekintve, hogy összvissz 337 oldalas, de abból sem a hosszabb, tartalmasabb fajta. Csalódtam, de nagyon.


Szenvedés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése